Szántó Gábor András
A REGÉNY MINT "ÚJ, S INKÁBB ÚJSZÖVETSÉGI MŰFAJ"
(Ottlik Géza: Iskola a határon)

A legismertebb Ottlik-regényről szóló szakirodalom eddig épp az író regényelméletét nem hasznosította az Iskola a határon értelmezése során. Az Ottlik által megkülönböztetett négyféle regénymodell - az ún. R1, Ro, R2 és Rr - összefüggéseinek figyelmen kívül hagyása főleg annak a transzcendens jellegű Rr modellnek az esetében járt hátrányos következményekkel, amely az író szerint "a létezés zűrzavarából a rend felé", illetve "egy új dimenzió és szabadságfok" irányába viszi a műveket.

Ottlik szerint a regény nemcsak "új", hanem "újszövetségi" műfaj is, ami azt jelenti, hogy Jézus "nem néven nevezett, de valóságos jelenléte" nála alapvetően fontos egy mű felépítése, illetve értéke szempontjából. Az Iskola a határon látszólag kaotikus eseményei "a világ eredeti teljességét visszaállító" bibliai mitologémák valamint az ókeresztény szimbolika révén nyerik el a maguk kimondatlanul is egyértelmű minősítését.

Az Ottlik-regény újszövetségi megalapozását szolgáló tradíciók közül igen fontosak a biblikussággal átitatott, de szintén "nem néven nevezett" magyar hagyományok (Zrínyi Miklós, I. Rákóczi György, Kölcsey Ferenc stb.), amelyek mind a múltat, mind a jövendőt otthonossá és "szellősen átjárhatóvá" teszik a regény szereplői és olvasói számára. A kimondás nélküli, valódi szereteten alapuló, "isteni kommunikáció" az író szerint minden ember közt lehetséges, azaz egyaránt nélkülözhetetlen a legfontosabb (Rr) regényépítő modell, illetve az igazi emberi életközösség kialakulásához.